Kegyelem, kegyelem szegény fejemre!!! Bölcsis lettem! Ez abból áll, hogy egész nap egy vadidegen néni vigyáz rám, meg egy csomó más, vadidegen gyerekre, Anya meg tudj' Isten hol kószál.Na jó, azért nem mindig látom ilyen sötéten a helyzetet, csak kb. nyolctól fél kilencig. Utána már akár a sírást is abba hagyom. De a cumimról még azért nem mondok le, az egész nap a számban lóg.
Egyébként egész jó hatással van rám a bölcsi, mert egy csomó új szót tanultam itt, sőt egyedül eszem meg az ebédet. És tényleg eszek belőle, nem csak tologatom a tányéron, mint otthon. Erzsi néni (ő a gondozónénim) erre a legbüszkébb. Azt vette ugyanis a fejébe, hogy teljesen felhízlal, mire ovis leszek. A végén meg majd fogyóznom kell!
Anyát legjobban azzal sikerült kiborítanom, hogy az otthoni háromnegyed órás altatással szemben itt ebéd után magamtól bemászok a "virágos ágyba" (mert végül virág lett a jelem) és két perc múlva már alszom is. Teszem ezt azért, mert mindig alvás után jön értem. Tehát: ha gyorsan alszom, gyorsan jön értem. Egyenes arányosság!
Ja, és hogy jön ide a Micimackó? Hát úgy, hogy a Micimackó csoportba járok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése