Mivel mostanában nagyon sokat betegeskedem - amiért a bölcsis barátnőim folyton rámtüsszögnek - amint az első tavaszi napsugarak kikukucskáltak a felhők mögül, Anya meg Apa rögtön elkezdtek kihurcolni a Margit-szigetre hétvégenként, csak hogy legyen egy kis színem. Itt lehet csak igazán játszani, rohangálni, na meg persze rosszalkodni!Olyan gyakran megyünk ki, hogy már bevett szokásaink lettek, ezeket mutatom most be szép sorjában.
Elsőnek mindig a halastavat kell megnézni. Apa folyton az óriás algaevőt keresi, amit egyszer látott, és akkora volt, mint egy ponty.A Mama szerint van két híd is a tó felett, bár szerintem ebből csak az egyik híd, a másik jóindulattal is csak áthidaló kőrakásnak nevezhető.
Aztán meg lehet bújócskázni a japánkertben. Bár ilyenkor, amikor nagy a hó, inkább kerti töpéset kell benne játszani Anyával.
Apával pedig lehet repülni, fára mászni, és romok mögül kiugrálva ijesztgetni Anyát.
Végül az állatkertet kell megnézni, ahol a szőrös csirkék és a szarvasok laknak. Na meg itt tanyázik a főtt kukorica árus bácsi is!
