Peluscsere

Napról napra nagyobb leszek, és ez nemcsak centikben, hanem pelusban is mérhető. Mert akinek nincs kisbabája, vagy nem dolgozik bölcsiben (igen, Mama, rólad beszélek), az nem tudhatja, de rengeteg féle pelenka létezik. Én most már átléptem abba a fejlődési szakaszba, ahol bugyipelenkát hordanak a gyerkőcök, hogy ha futni kell a bilire, könnyű legyen lekapni. De sajnos még nem tudom rendeltetés szerűen használni, mert nem veszem le, hanem inkább belepisilek. De előtte kiabálok Anyának, hogy jön a pisi, csak nem vagyok hajlandó ráülni a bilire.

Ez a pelus szép rózsaszín, és My Little Pony-k vannak rajta, hogy a gyerekek szívesebben hordják, mint a másik, jóval költségkímélőbb pelenkákat. Én ha meglátom, azonnal "klaffogni" kezdek, mint a lovacskák, és nem engedem Anyának, hogy a régi, uncsi pelusomat adja rám.

Egyébként meg úgysem sokáig leszek már pelenkás, mert itt a nyár, és a Dédiék, meg a Mamáék kertjében temérdek lepisilésre váró hangya, meg bogár van, szóval addig ugyan hadd legyek már olyan pelenkában, amilyet én szeretnék!