Az idei Mikulás annyira sokat váratott magára, hogy engem már pizsamában talált. Anyát meg macinaciban. Pedig én nagyon vártam Őt, annyira, hogy mindkét pár csizmámat kiraktam az ablakba. Szükség is volt rá, sőt, nem is fért bele minden, így még Anya bakancsába is jutott meglepetés.Új szelek fújnak! Mivel már szóban nagyon jól lököm a dumát, itt a blogomban kevesebb lesz a rizsa, és több a fénykép. Ezáltal hamarabb értesülhettek a dolgaimról, mert nem kell várni a házi írnokomra(Anyára), hogy hajlandó legyen legépelni a sztorijaimat. Azért majd rövid kommentárokat fűzök a képekhez, hogy ti is képben legyetek.
2011. február 19., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése