Mivel már elmúltam 3 éves, kirúgtak a bölcsiből, és Anyáék "benyomtak" Apa régi ovijába. Azért oda, mert az nem egy erősáramú vezeték alatt van, mint a lakásunkhoz tartozó "körzetes" ovi, hanem egy szép park közepén. Ide járok tehát, a Gyöngyszem oviba, azon belül is a Katica csoportba. A jelem pedig a cseresznye, éppúgy, mint Anyáé volt régen. Hogyha a beszoktatási időt is számoljuk, akkor elmondhatom magamról, hogy szeptember 1-e óta már 10 teljes napot jártam az oviba. Az elején megbetegedtem, aztán pedig üdülni voltunk, de most már öt napja rendíthetetlenül járok. 
Szeptember elsején Apával mentem a "beszoktatásra", ami egy 3 napos ismerkedés volt az óvodával. Mivel én tavaly bölcsis voltam, és nincs nagy különbség a két intézmény között, Apának volt inkább szüksége beszoktatásra. Sajnos elég nehezen ment neki az elszakadás, folyton ott totyorászott körülöttem, az óvó néniknek ki is kellett őt küldeniük a folyosóra.
A reggeli felkelés, meg öltöztetés viszont egész jól megy neki, főleg úgy, hogy Anya, mielőtt elmegy dolgozni, mindig kikészíti a ruháimat. Aztán indulás előtt kiválasztom az aznapi alvós állatkámat, utána pedig lemegyünk a közértbe pogiért, amit a metróhoz menet eszek meg.
Az oviban rengeteg új játék van, amivel lehet játszani, egész konyha-sarok, meg sok kirakós, amiket imádok. Itt egyedül kell felöltözködni, ha megyünk az udvarra, mert annyian vagyunk, hogy az óvó nénik nem húzogathatják fel mindenkire egyesével a cipőt. És nem csak új játékok, hanem új gyerekek is vannak. Egy kisfiúval már olyan jól össze is melegedtünk, hogy az udvaron mindenki szeme láttára ölelgetett és csókolgatott. 
Ezt Apa meg is örökítette egy fotón, közben meg persze ette a kefét.Az ovimnak az udvara is sokkal jobb, mint a bölcsié volt, a csoportunknak van saját homokozója, hintája, csúszdás mászókája. És ha nagyon jól viselkedünk, akár még a szomszédos Manó csoport villamosát is vezethetjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése