2009. december 24., csütörtök

Erzsi néni

Mivel bölcsis vagyok van saját bejáratú gondozónénim is, akit kiboríthatok a reggeli hisztijeimmel, és azzal, amikor puszta lustaságból nem vagyok hajlandó megfogni a kanalat, és rendesen ebédelni. Ő Erzsi néni.

De nem csak azt tudom, hogy hogyan lehet kikészíteni, hanem azt is, hogyan érjem el, hogy ha betegség miatt hetekig nem találkozunk, hiányozzak neki. Olyan apróságokat kell csak tenni, mint puszit dobni hazamenetelkor, meg napközben néha odahajolni, és azt súgni a fülébe: Ejzsi, szejetlek! És ez nem csak behízelgés. Tényleg szeretem. Annyira, hogy még azt is megengedem neki, hogy copfba fésülje a hajamat.

Nincsenek megjegyzések: