Állatkert

2008. Május 1.

Anyáék úgy gondolták, már elég nagy vagyok ahhoz, hogy elmenjünk az állatkertbe.

Én meg úgy gondoltam, sok érdekes embert láthatok, inkább azokat nézem, mint a ketrecek legmélyére bebújó állatokat, amiket folyton keresgélni kellett.

Meg nem is nagyon tudtam, mit mutogatnak folyton. Sőt, még kiabáltak is hozzá, hogy "Nézd, Mimike, majom!"

Aztán meg minden táblánál megálltunk fényképezkedni, az is sokkal érdekesebb volt.

Azért a zebrát sikerült észre vennem, mert az olyan jó kontrasztos "ruhában" volt.

A legjobb az almás pite volt, amit apával megettünk a kávézóban.